Pokoli idő! Pokoli idő! Akkora szél fújt, hogy szinte lesodort minket a Pilis hegyeinek tetejéről. Mégis elindultunk, mert bíztunk abban, hogy megjavul az idő. Tévedtünk.

Először Kövesbércre kapaszkodtunk fel és onnan közelítettük meg Pilisborosjenőt. A tetőn reggeliztünk, jót íjászkodtunk, majd a község szélén megmásztuk a Kálvária-dombot. Továbbhaladva találkoztunk először utunk céljával, de ő még leány kökörcsin volt. Mi a sokkal ritkább és csak itt termő fekete kökörcsinért jöttünk, amit a Teve-sziklánál meg is csodálhattunk. Sajnos évről-évre kevesebb nyílik, ami aggasztó, mert így el fog tünni! Pedig annyira szép és különleges!

A sziklától az egri vár másolatához ballagtunk, ahol újra lejátszottuk a törökök és a magyarok csatáját. Török-magyar 1:1! A számháború döntetlennel végződött és sajnos ideje volt indulni, mert egyrészt későre járt az idő, másrészt egy cseppet sem javult meg.

Még elballagtunk a csodaszép fenyvesek alatt, így értük el hazánk egyetlen függőhídját, amin átkelni nagy kaland! A visszaút és a buszozás nem volt különösebben érdekes, de azért ez a nap egy tartalmas, csodaszép nap volt!