Élményeink2010 : Nagyszénás - Zsiroshegy - Remeteszurdok - Máriaremete |
Nagyszénás - Zsiroshegy - Remeteszurdok - Máriaremete
2010.04.26. 16:34
2010. április 24. szombat
Végre, végre itt a tavasz! Hamar megizzadtunk a Nagyszénásra vezető úton, mert meredeken emelkedett felfelé. De hamar elfelejtettük sajgó lábainkat, ziháló lélegzetünket, mert csodálatos táj tárult elénk: a dombokon györgyikék, kankalinok, boglárkafélék tömege várt ránk. Sokáig csak ültünk és bámultuk a csodát. Utána megmásztuk a turistaház emlékfalát, majd a játék után elindultunk a Zsíroshegy felé. Útközben megálltunk minden kilátóponton, megcsodáltunk minden íriszt, kankalint, tavaszi héricset, sziklákkal borított hegyoldalt, végigolvastuk a Tanösvény tábláit, növényhatározóból keresgéltük a tavasz virágait.
A Zsíroshegyen, a Muflon itatónál álltunk meg pihenni: a kisebbek üdítővel, a nagyobbak kávéval és sörrel múlatták az időt. Persze a bohóckodások sem maradtak el. Utunkat folytattuk, mert még nagy út várt ránk. Megkezdtük hosszú séta végén a meredek ereszkedést a Remete-szurdokba. Bizony elkelt a segítség a kisebbeknek! De leérve aztán elállt a szemük-szájuk! Csendes kis patakocska csobogott a meredek sziklafalak között a barlangok alatt. Először a Remete barlangba merészkedtünk be. Egyre mélyebbre hatoltunk a sötétbe, ahol csak a folyamatosan csepegő víz hangja visszhangzott.
Játék a patakban: cipő, zokni le, jól esett a hideg víz a megfáradt lábaknak. Már csak a kegyhelyig kellett elballagnunk, végig a szurdokon, ahol mindenféle szépséget fedeztünk fel: kucsmagombát, újabb virágokat. Még egy emelkedő és ott álltunk a templom előtt. Csendesen bementünk, megnéztük, majd még egy fagyi és sajnos jönnünk kellett haza. Sajnos, pedig így is egy órával többet maradtunk. De maradtunk volna egész nap!
|